Hőszivattyú kisokos: típusok, márkák, árak

A hőszivattyú a modern fűtéstechnológia egyik éllovasa. Pláne akkor, ha napelemmel párosítjuk! Egy jól kialakított hőszivattyús fűtésrendszerrel nullára írhatjuk a fűtési költségeket és minimalizálhatjuk a háztartásunkból a levegőbe jutó károsanyagot. Komfortos, környezetbarát és költséghatékony megoldás egyszerre. Sőt, a hőszivattyúval akár a használati melegvizet is előállíthatjuk! 

Mi az a hőszivattyú? Milyen elven működik? 

A hőszivattyú a hűtőhöz vagy a kílmához hasonló elven működik, vagyis a nyomáskülönbséget használja. Az alacsonyabb hőmérsékletű közegből elvonja a hőt és a magasabb hőmérsékletű felé szállítja. A klímához képest nem a szobánkban található levegőt hűti vagy fűti, hanem valamilyen közvetítő anyagot, leginkább vizet, amit a falba, mennyezetbe, padlóba épített fűtési rendszerben cirkulál. Emellett lehet fan-coil-t, hőszivattyús hőleadót vagy akár alacsony hőmérsékletű radiátort beépíteni hőleadóként. 

A hőszivattyú kompresszorát érdemes napelemes rendszerről működtetni. Ha jól méreteztük a napelemeket, az invertert és megfelelő hőszivattyút választottunk, akkor a fűtésünk szinte ingyen és tisztán megújuló energiaforrásból fog táplálkozni. Az persze nem mindegy, hogy milyen a ház energetikai állapota (van-e szigetelés, milyen állapotban vannak a nyílászárók stb.). Fontos, hogy mielőtt belevágnánk egy hőszivattyús rendszer kialakításába, mindenképp vegyük fel a kapcsolatot egy energetikus szakemberrel.

A hőszivattyúval ezen kívül hűteni is lehet az épületet. Ha mind a két funkciót szeretnénk használni, akkor különösen fontos a körültekintő tervezés. A padlófűtés például komfortos, de a padló felől érkező hideg levegő a nyári hőségben már kevésbé egészséges. Ha gyárilag gipszkartonba épített csőkígyós rendszerrel oldjuk meg a hűtést, akkor számítani kell arra, hogy a szobákban megnő a páratartalom, fülledt lesz a levegő és rosszabb esetben akár penészedés indulhat meg vagy rongálódhatnak az épület szerkezeti elemei.    

A hőszivattyús fűtési rendszereknél fontos, hogy a megfelelő méretű és fajtájú fűtőfelületet építsünk ki. Lényeges, hogy nagy felületű fűtőtestet válasszunk (ezért szokták leginkább falba, mennyezetbe vagy padlóba építeni a, mivel minél nagyobb a felület, annál kisebb hőmérsékletkülönbséget kell áthidalnia a szivattyúnak.  

Milyen típusú hőszivattyúk vannak? Melyikről mit kell tudni? Melyiknek mik az előnyei, mik a hátrányai?  

Ma Magyarországon négy típusú hőszivattyút tudunk lakossági szinten használni. A legtöbben levegő-víz szivattyút vagy hőlégszivattyút telepítenek (kb. a hőszivattyúk 90%-a.) Ez a rendszer úgy működik, mint a klíma, vagyis a külső levegőből vonja el a hőt. A víz-víz hőszivattyúk mesterséges tóból, a talajvízből, esetleg termálvízből szereznek hőenergiát. És létezik még a geotermális és a geotermikus hőszivattyú, mind a kettő talajszondával dolgozik.

Levegő-víz hőszivattyú működése 

A levegő-víz hőszivattyú egyszerűbb jószág, nem kell hozzá fúrási engedély, nem kell hozzás sok hely. Ráadásul a ma megvásárolható, jó minőségű hőszivattyúkkal akár -28 foknál is hatékonyan tudunk fűteni. Vannak alacsony és magas hőmérsékletet produkáló levegő-víz szivattyúk, a magas hőmérsékletűvel akár hagyományos radiátoros rendszereket is fel lehet fűteni. 

A levegő-víz szivattyú kicsit részletesebb működése: a rendszer hőenergiát vesz fel, amit magasabb hőmérsékleten elpárologtat, így gáz halmazállapotúvá alakul. A kompresszor villamos energia segítségével nyomás alá helyezi ezt a gázt,  itt lép be a képbe a napelemes rendszer), és így nőni fog a hőmérséklete. Ezt a hőenergiát továbbadja a kondenzátornak, ahol kicsapódik, folyadék vagyis meleg víz lesz belőle. Ezután egy szelep csökkenti a nyomást a hűtőközegben, elindul a párologtatás és ezzel együtt a következő ciklus. 

A hűtési folyamat pedig pont így zajlik, csak megfordítva. 

A víz-víz hőszivattyú működése

A víz-víz rendszerek a talajtól pár méter mélységre található kb. állandóan 7-11 fokos hőmérsékletet használják. Ennek az az előnye, hogy egész évben maximális hatásfokon működhet a hőszivattyúnk és így a fűtési rendszerünk. Hátránya, hogy Magyarországon a talajvízek elég kemények, gyakran magas a vastartalmuk, vagyis a csőrendszert folyamatosan kell ellenőrizni, karbantartani. Ráadásul a felszínre hozott talajvizet a jogszabályok szerint vissza is kell juttatni a talajba, aminek újabb komoly költségei lesznek.        

A talajszondás hőszivattyú működése  

És létezik még a geotermális és a geotermikus hőszivattyú, mind a kettő talajszondával dolgozik. A geotermális megoldás a legköltségesebb, fűtés szempontjából pedig a leghatékonyabb megoldás. Itt a szondát egészen mélyre fúrják és a bolygó mélyén zajló atomhasadásból származó földhőt használja hőenergiaként a rendszer. Viszont még Magyarországon belül is komoly eltérések lehetnek a kőzetlemez vastagságában (nem mindegy, hogy az Alföldön vagy a Bükkben akarunk fúrni), és a fúrást komoly előzetes feméréseknek kell megelőznie. Sőt, ha 120 méternél mélyebb fúrásra vetemednénk, még egy bányakapitánysági engedélyt is be kell szereznünk.

Melyek a legjobb hőszivattyú márkák?

Alapvetően olyan hőszivattyú márkát érdemes választani, amelyiket nem csupán forgalmaznak Magyarországon. Ha a gyártási munkálatok is a közelben zajlanak, könnyebben tudunk alkatrészekhez jutni egy esetleges meghibásodás során. Nagyon jó hőszivattyúkat gyárt például a Nibe, a Danfoss, a Bosch, a Mitshubishi, a Fisher, a Gree Versati.

Mennyibe kerül egy hőszivattyú? 

Amikor hőszivattyút vásárolunk, az egyik leglényegesebb kérdés a méretezés. Nagyságrendileg úgy érdemes számolni, hogy négyzetméterenként 60 W vagy köbméterenként 20 W-tal számolunk. Viszont minél hidegebb van, annál nagyobb teljesítményt kell produkálnia a hőszivattyúnak a szükséges hőmérséklet eléréséhez. Vagyis egy 140 négyzetméteres átlagos belmagasságú családi ház esetében ugyan 8800 kW-ra jön ki a matek, de jó eséllyel egy 16 kW-os hőszivattyúra lesz szükségünk a megfelelő működéshez. 

Az árak függnek a márkától, a típustól és a teljesítménytől. 1,5-2 millió forint között már kaphatunk 5,5-16 kW-os levegő-víz szivattyút. 2,5 millióért 15,5 kW fűtőteljesítményű, melegvíz-ellátásra is alkalmas hő-légszivattyút vásárolhatunk. Ehhez még vegyük hozzá a napelemes rendszert és a fűtésrendszer kialakítását is!  

Miért fontos a napelemes rendszer egy hőszivattyús rendszer kialakításánál? 

Ha a hőszivattyút napelemes rendszerről működtetjük, akkor jelentősen csökken a fűtési költségünk. Megfelelő méretezés esetén nullára írjuk a villanyszámlát és a fűtésre kiadott rezsiköltséget! Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy megtaláljuk az Ön számára megfelelő napelemes rendszert!

Mennyibe kerül egy hőszivattyús fűtésrendszer kiépítése?

Ha veszünk egy 120 négyzetméteres, jól szigetelt, megfelelő nyílászárókkal felszerelt családi házat, akkor a padlófűtéses levegő-víz hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása megközelítőleg 4,3 millió forintba kerül. Ha menyezet fűtés-hűtést és padlótemperálást szeretnénk, már mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni, nagyjából 5,6 millió forint lesz a rendszer. 

Mennyit lehet spórolni hőszivattyús fűtésrendszer kialakításával?

Ahogy eddig is írtuk, a hőszivattyú megújuló, zöld energiát használ, és szinte egyáltalán nincs károsanyag-kibocsátása, vagyis kifejezetten környezetbarát megoldás. Ehhez vegyük még hozzá, hogy ez egy nagyon hatékony megoldás, 1kWh energia felhasználásával akár 4, sőt 5 kWh hőenergiát is nyerhetünk! Ráadásul kedvezményes elektromos áram tarifát (pl. H vagy GEO) igényelhetünk hozzá. De nem kell a kedvezményes tarifával sem bíbelődnünk, ha napelemes rendszerről biztosítjuk a hőszivattyú működését, akkor a karbantartási költségeken kívül szinte teljesen megszabadulunk a fűtési költségektől. És a fűtésen mellett a használati melegvíz-ellátást is biztosíthatjuk ezzel a megoldással.